Hauptquelle · Köbler Mhd. Wörterbuch
bürge sw. M.
bürge , sw. M. nhd. Bürge, Geisel Vw.: s. heim-, hīrāt-, holz-, mite-*, munt-, sal-, vüre-*, vürege-*, wer- Hw.: vgl. mnl. borge, mnd. börge (1) Q.: LAlex (1150-1170), Ren, LvReg, DSp, Kreuzf, Ot, MinnerII (FB bürge), Cp, Ga, Georg, Helmbr, Iw, JTit, Karlmeinet, KvWHvK, KvWTroj, KvWTurn, Lanc, MH, Mühlh, NibB, OvW, Renner, RhMl, Roth, StatDtOrd, Trist, Urk, Walth, Wh E.: ahd. burgo (1) 47, sw. M. (n), Bürge, Gläubiger; germ. *burgjō-, *burgjōn, *burgja-, *burgjan, sw. M. (n), Bürge; s. idg. *bʰerg̑ʰ-, V., bergen, verwahren, bewahren, Pokorny 145; vgl. idg. *bʰer- (1), V., tragen, bringen, Poko…