Eintrag · Köbler Mhd. Wörterbuch
witewen sw. V.
witewen , sw. V.
- nhd.
- verwitwen, berauben, leer machen
- ÜG.:
- lat. viduare Gl
- Vw.:
- s. ver-
- Hw.:
- vgl. mnd. *wēdewen?
- Q.:
- Gl (15. Jh.?)
- I.:
- Lüt. lat. viduare?
- E.:
- ahd.? wituwēn* 1, sw. V. (3), „verwitwen“, verwitwet sein (V.); s. wituwa
- W.:
- nhd. DW-
- L.:
- Lexer 325c (witewen), LexerHW 3, 952 (witewen)