Eintrag · Köbler As. Wörterbuch
weggi st. M. (ja)
weggi , st. M. (ja)
- nhd.
- Keil
- ne.
- wedge (N.)
- ÜG.:
- lat. cuneus GlP, GlVO
- Hw.:
- vgl. ahd. weggi* (st. M. ja)
- Q.:
- GlP (1000), GlVO
- E.:
- germ. *wagja-, *wagjaz, st. M. (a), Keil, Weck; idg. *u̯ogᵘ̯ʰi̯o-, Sb., Keil, Pokorny 1179?; idg. *u̯eg̑ʰ-, V., bewegen, ziehen, fahren, Pokorny 1118?
- W.:
- mnd. wegge, M., Keil; B.: GlP Nom. Sg. uueggi cuneus Wa 86, 36a = SAGA 133, 36a = Gl 2, 500, 28, GlVO Nom. Sg. vuecke cuneus Wa 110, 33a = SAGA 192, 33a = Gl 2, 726, 10 (z. T. ahd.)