Hauptquelle · Lothringisches Wb.
gesihn tr. v.
ge-sihn [-zîn Lix. Pü. Fo. Sgd. ; –zìn D. Si. Falk. ; –zên Sbg. — Flexion: Sg. gəzîn (gəzìn), gəzìšt, gezìt; Pl. gəzîn (gəzîn). Ptc. gəʒîn (gəzìn) fast allg. — Sg. gəzin, gəzaíšt, gezait; Pl. gəzin, gəzeït, gəzin. Ptc. gəzin, gəzi D. Si. — g'si, g'siš, g'sid; Pl. g'sên (g'sin) — Conj. Imp. g'sêχd, g'sêχs, g'sêχd, — Pl. g'sêχdə; daneben: ich dèd g'sên Ri. Hom. Ha. Die Diedenhofener-Siercker Ma. hat noch folgende Formen : Präs. Conj.: gəzeï, gezeïšt, gəzeï; gəʒeïən, gezeït, gəZeïən. — Imp. Conj.: geZíχ, gəZíχšt, gəʒíχ; gəʒíjen, geZiχt, gəZíjən. — Imper. gəZeï, geZeït. — Auch in Lixingen wird ei…